Kett�s szor�t�sban - dj-k versus hat�s�gok
2006. m�rcius 14., kedd, 18:54|Utols� m�dos�t�s: 2006. m�rcius 17., p�ntek, 17:12
A cikk bet�m�rete : kisebb nagyobb
	A k�zelm�ltban a sz�les nyilv�noss�g sz�m�ra is kider�lt, hogy Magyarorsz�gon 2006-ban egy �llami hat�s�g enged�ly�hez k�t�tt a n�psz�rakoztat�s, s ezen bel�l term�szetesen a dj-z�s is. Ha ehhez hozz�vessz�k, hogy Mahasz t�zelte rend�r�k razzi�znak a sz�rakoz�helyeken, egy�rtelm�, hogy a dj-knek sem egyszer� e l�ngokt�l �lelt kis orsz�gban. A Sz�la R�di� Alap�tv�ny k�telez� szakvizsg�t kifog�sol� ny�lt level�nek nyom�n a dj-ket ellen�rz� Mahasz-razzi�k is el�t�rbe ker�ltek. Cikk�nkben a vit�t�l hangos zen�szt�rsadalomban pr�b�ljuk kibogar�szni az �ll�spontokat �s a lehet�s�geket. Menet k�zben j�tt a h�r: az illet�kes gazdas�gi miniszter elt�r�lte a k�telez� szakvizsg�t.

A szakma v�delm�ben - az OSZK-�tveszt�i

1/3. oldal >>

Dj T�r�k j�kedv�en Az els� tizenkett� Keresztes Tibor (Cintula) Arat� Andr�s �li�s Gyula D. Moln�r Gy�rgy B. T�th L�szl� D�v�nyi Tibor Danyi Attila Bar�z Mikl�s Katona Tam�s Lad�nyi Tibor Gazdag Gy�rgy Liszeszki L�szl� Aj�nlat Az OSZK oldala Pankkk.hu A Mahasz lapja A Magyar Lemezlovasok Egyes�let�nek sz�jtja A Proart oldala Artisjus El�ad�m�v�szi Jogv�d� Iroda Filmjus Vizu�lis M�v�szek K�z�s Jogkezel� T�rsas�ga Egyes�let A Magyar M�vel�d�si Int�zet vizsgak�zpontja A ny�lt lev�l 43/1998 (VI. 24) IKIM-rendelet 48/2001. (XII. 29.) OM-rendelet 9/2002 (IV. 5) NK�M-rendelet 29/2005 (XI. 11) NK�M-rendelet A 2006-os Mahasz-jogd�jk�zlem�ny A V�degylet �ll�spontja Aj�nlat OSZK-diszk�iroda M-Force Dj-tanfolyam DJ Acedemy Magyar Lemezlovasok �s Hangos�t�k Egyes�lete Dj T�r�k honlapja Interj� Dj Flashsel A V�rosligeti fasor �don vill�j�ban mintha meg�llt volna az id�. Szirmai L�szl�, az Orsz�gos Sz�rakoztat�zenei K�zpont (OSZK) igazgat�ja imm�r harmincharmadik �v�t t�lti az int�zm�nyn�l, �s egykori �nekes-zongoristak�nt j�l eml�kszik a kezdetekre is. "Magyarorsz�g a zene orsz�ga volt, �s Budapest a zene f�v�rosa, majd minden�tt sz�lt a zene. A kis pressz�kban �s sz�llodai hallokban sz�l�zongorista j�tszott, s�t az �jszakai b�rok hangulata is kultur�lt viselked�st parancsolt." Az irod�t k�rbe�lel� szekr�nyekben megk�zel�t�leg tizen�tezer m�k�d�si enged�lyt sz�molhatn�nk �ssze, �m m�g a k�telez� munkak�zvet�t�st "minden zen�sz nyugd�jas �ll�sk�nt �lhette �t", addig m�ra sokuk �ll�s n�lk�l maradt. Egy most indul� sz�z�tvenmilli� forintos �llami t�mogat�s� program rajtuk is seg�thet. Ennek c�lja, hogy visszazen�s�tse a vend�gl�t�helyeket a hat legnehezebb sors� megy�ben. A tulajdonosokat a g�zsi kifizet�s�vel �szt�nzi az �l�zene bevezet�s�re, a p�nz teh�t k�lcs�nk�nt funkcion�l (a j�rul�kok visszajutnak az �llamkassz�ba), �s miut�n �nj�r� lett a szolg�ltat�s, megsz�nik. "Ha a m�v�szet nem szakma, akkor tal�n seg�dmunka?" K�lt�i a k�rd�s. "Eur�p�ban m�r a takar�t�s is k�pes�tett szakma, s�t a francia utcazen�szeknek is mestervizsg�t kell tenni�k, hogy j�tszhassanak." A vizsgak�telezetts�g teh�t a szakk�pzetlen, olcs� �s b�rmilyen felt�telt elfogad� kont�rok kisz�r�s�re hivatott, "nem korl�tozza a szabadversenyt, �s a m�v�szi �let szabads�g�t sem, csup�n szakmai munkav�llal�sr�l sz�l. Mi olyan kem�nyen dolgoztunk, hogy a rendszerv�lt�st�l a mai napig soha senki nem akarta b�ntani az OSZK-t. Mi akkor is �s most is kiz�r�lag szolg�ltatunk, �s a zen�szek �rdekv�delm�t k�pviselj�k. Amire ig�ny van, azt minden esetben biztos�tjuk." A reperto�r val�ban sz�nes, a klasszikus produkci�kt�l az erotikus sz�l�t�ncig b�rmi megtal�lhat� benne. K�rd�s�nkre, hogy mik�nt zajlik egy sztipt�z-topless-vizsga, megnyugtat� v�laszt kapunk, hiszen "a jel�lteknek vetk�zni�k nem kell, mint t�ncosok m�retettnek meg." P�ld�nak ok��rt rend�r-, avagy takar�t�-�lruh�ban libbennek a bizotts�g el�, majd erotikus mozdulatokat lejtve elj�tssz�k m�sorukat, az intim r�szletek felt�r�sa n�lk�l.   A gyakorta felmer�l� ellen�rvr�l, miszerint a vend�gnek kell eld�ntenie, hogy j�-e a zene vagy sem, Szirmai L�szl�nak hat�rozott v�lem�nye van: "K�rem sz�pen, a vend�g nem az�rt megy el sz�rakozni, hogy ezt eld�ntse, �s nem is erre hivatott. Ha mindenk�ppen ki kell fizetnie a sz�ml�t, akkor tess�k garanci�t adni, hogy az �tel ehet�, a k�v� ihat�, az alkohol nem vizezett �s a zene is min�s�get k�pvisel. Mindenkinek joga van v�lasztani a k�n�latb�l, �m c�lunk, hogy felh�borod�sra senkinek ne lehessen oka, mert a zen�vel nemcsak simogatni, hanem �lni is lehet." A k�lf�ldi fell�p�k vizsg�ztat�sa �ppen az�rt felesleges, mert nekik szt�rs�guk garant�lja a min�s�get, m�g az amat�r�ket a PANKKK program juttatja ingyenes m�k�d�si enged�lyhez. Ha az �let megk�veteli, az int�zm�ny k�pes a v�ltoz�sra - a dj-kre p�ld�ul az illet�kes vezet�s h�vta f�l a figyelm�ket a hetvenes �vek derek�n: "A diszk�t be kellett venni a csapatba. �sszehivattam a legjobb tizenk�t lemezlovast, majd miut�n meggy�z�dt�nk szaktud�sukr�l, legy�rtottuk �s kiadtuk nekik az els� bizony�tv�nyokat. Mindannyian borzaszt� informat�vak voltak, �s amellett, hogy nyelveket besz�ltek, zenei m�velts�g�kh�z sem f�rt k�ts�g. Mondhatni, �k tan�tottak meg minket is diszk�ul." Az�ta persze �talakult a g�rda, egyik a m�sik kez�be adja a mikrofont, �s volt id�, amikor a nagyok p�ly�zati �ton is szakvizsg�t nyerhettek, �gy p�ld�ul Tommyboy-nak �s Budainak sem kellett a vizsgabizotts�g el�tt szerepelnie. De a t�bbieknek sincs oka izgalomra. Az �r�k hangulata k�zvetlen �s r�ad�sul eredeti helysz�nen zajlik, "mert a tanfolyam szellemis�ge nem olyan, hogy iskolapadba k�ne �lni" - tudjuk meg Fodor Erik�t�l, a Disco Iroda tanulm�nyi menedzser�t�l. Tibi b�csi megcsin�lja? Mivel a szakmai vezet�k elengedhetetlennek tartj�k a napi trend �tad�s�t, nincs hivatalos tank�nyv az oktat�sra, �m T�r�k J�nos (dj T�r�k) el�rulta, hogy m�r r�g�ta dolgozik a szakm�t �s a st�lusokat bemutat� lexikonon. "Hi� �br�nd, m�gis szeretn�m, hogy a lemezlovasok elismerts�ge olyan legyen, mint r�gen" - vallja be B�n�ti P�ter (dj Flash), aki T�r�kkel egyet�rt�sben az emberi kapcsolatokat �s az �nmenedzsel�st legal�bb olyan fontosnak tartja, mint a tehets�get. "St�lusr�l �s �zl�sr�l nem vitatkozunk, a l�nyeg, hogy legyen hiteles, amit el�ad" - ugyanis megesett m�r, hogy a szegecselt cip�ben, b�rnadr�gban megjelen� s�r�nyes vizsg�z� ny�jtotta a legeredetibb produkci�t. B�r a tanfolyam nem k�telez�, aki bev�llalja, a pult el�nyei �s az �ltal�nos vid�ms�g mellett kiv�teles ismeretekkel gazdagodhat. A drogprevenci�s ismeretek �tad�s�nak keret�ben t�bbek k�zt a B�kakir�ly mes�je is �j �rtelmet nyerhet, �s ut�v�gre kider�l a hallgat�knak, hogy a kir�lykisasszony sejthetett valamit, amikor nyalakodott a b�kucival - tudniillik a varangyok ijedelm�kben euf�ri�t okoz� anyagot termelnek.

A m�v�szet ethosza - �llami beavatkoz�s vagy a paicv�delem

<< 2/3. oldal >>

Shuriken Hadj�rat �s eredm�nyek A debreceni t�zf�szek kis szikr�ja minden bizonnyal a Magyar Hangos�t�k �s Lemezlovasok Egyes�lete (MHLE) volt, mely egy sz�p napon elhat�rozta, hogy dj-kik�pz�sbe kezd. Az akkoriban �rv�nyben lev� 9/2002-es NK�M-rendelet (mely a szakmai vizsgaszerz�sre feljogos�tott int�zm�nyr�l sz�l) az OSZK-t jel�lte ki vizsg�ztat�si szervk�nt, a k�t f�l t�rgyal�sa azonban enyh�n sz�lva kudarcba fulladt, �s - ahogy ez lenni szokott - h�bor�s helyzett� fajult. Eszk�z�k megv�logat�s�ban nem volt hi�ny, �s a h�rver�s is megtette a hat�s�t, �gy v�gre mindenki elgondolkozhat azon, vajon mi-f�n-terem a hanglemez-bemutat� lemezlovas... Egy biztos: a 29/2005 (XI. 11) NK�M rendelet k�vetkezt�ben, janu�r elsej�t�l imm�r OKJ-s k�pz�sen is r�szt vehetnek a dj-k, melynek vizsg�ztat�si jog�t a Magyar M�vel�d�si Int�zet birtokolja. A t�zkereszts�gen �tes�ket m�rcius huszadik�n egy h�rom tagb�l �ll� bizotts�g vizsg�ztatja majd Debrecenben, �gy v�rhat�an ott lesz B. T�th L�szl�, V�rkonyi Attila �s Spigiboy is. A 43/1998-as rendeletben el��rt szab�lyoz�s eg�szen addig csup�n elm�letben l�tezett, m�g a Debrecenben t�rt�nt esem�nyek - tavaly t�bbsz�r is megb�ntett�k az OSZK-enged�ly n�lk�l j�tsz� zenekarokat �s a sz�rakoz�helyeket - �sszefog�sra nem k�sztett�k a helyi kultur�lis civilszervezeteket. Mivel a kezdem�nyez�k �ll�spontja egybecseng a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�nak programj�val - amelynek c�lja a b�rokratikus akad�lyok elg�rd�t�se a kult�ra �s az amat�r m�v�szet kibontakoz�sa el�l -, ny�lt level�kkel Boz�ki Andr�s miniszterhez fordultak, aki tov�bb�totta k�r�s�ket az "illet�kes" Gazdas�gi Miniszt�rium fel�. Nos, a d�nt�s m�rcius tizenharmadik�n meg is sz�letett: K�ka J�nos miniszter m�dos�totta a rendeletet, az indokl�sban pedig elismerte, hogy "az �llami bavatkoz�s helyett a piac hat�rozza meg, hogy ki val� a p�ly�ra, illetve kit foglalkoztatnak a vend�gl�t� �zletek." V�lyi G�bor aka dj Shuriken, aki a zen�l�s mellett a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem Szociol�gia �s Kommunik�ci� tansz�k�n t�bbek k�z�tt kult�rt�rt�netet is oktat, �gy l�tja, hogy az OSZK egy olyan �r�ban j�tt l�tre, melyben a kult�ra �llami fel�gyelet�t �s ellen�rz�s�t a gazdas�gi koordin�ci�, az eszt�tikai kontroll �s a politikai ellen�rz�s indokolta. "Term�szetesen a rendszerv�lt�st k�vet�en ezek az indokok feleslegess� v�ltak, hiszen a kapitalizmusban a piac koordin�lja a gazdas�got �s a m�v�szi �nkifejez�s szabads�ga is adott, nem sz�lva a politikai kontrollr�l, ami legitim�lhatatlan lett. �ppen ez�rt vitathat� a k�telez� vizsga, illetve az OSZK szerepe, k�l�n�sen az int�zm�ny m�ltj�nak ismert�ben" - v�li Shuriken. A probl�ma az eml�tett rendeletben rejlik, amelynek �rtelm�ben, a vend�gl�t�sban fell�p� m�v�szek tulajdonk�ppen sz�rakoztat�ipari szakmunk�sok, akiknek szaktud�s�t a fogyaszt�k v�delm�ben garant�lni kell. A b�kken� csak az, hogy m�g az elvileg zen�szek �rdekeit v�d� int�zm�ny a vend�gl�t� egys�gekben foggal-k�r�mmel ragaszkodik a k�telez� bizony�tv�nyhoz, addig b�rhol m�shol megenged� szeml�letet tan�s�t. "A dolog esszenci�lis l�nyege, hogy a kont�rokat k�v�l tartsuk a p�ly�n, mik�zben nem vessz�k �szre, hogy ezt a piac �nmag�t�l megval�s�tja. K�t lehet�s�g van: kezd�k�nt bej�ssz az utc�r�l, �s b�r nincs referenci�d, m�gis becs�szol, mert al�k�n�lsz a szakvizsg�val rendelkez� dj-nek, majd kizavarod az �sszes embert a helyr�l a felh�bor�t� produkci�ddal. Megh�vnak m�sodszorra? Egyr�szt nem, m�sr�szt a tulajdonos is �vatosabb lesz a j�v�ben, �s azt el tudom fogadni, hogy legk�zelebb m�r garanci�t akar. Ebben az esetben az int�zm�ny �ltal kiadott szakvizsga relev�ns, �s a piacv�delmet szolg�lja, �gy ha ez hossz�t�von bev�lik, akkor sokan fogj�k alkalmazni, de nem k�ne k�telez�v� tenni. A m�sik lehet�s�g, hogy megh�vnak, �m ekkor m�r �tment�l egy szubkultur�lis sz�r�n, �s letett�l valamit az asztalra, azaz hivatalos pap�r n�lk�l is min�s�get ny�jtasz." M�ra a zene �s a kult�ra b�rmely form�ja k�z�ns�gre tal�lhat, "nincsen egy �ltal�nosan elfogadott eszt�tikai hierarchia �s objekt�v krit�riumrendszer", m�g az OSZK szakvizsg�in akaratlanul is �rv�nyes�lnek a "szubjekt�v �rt�k �s �zl�svil�gok".  A m�v�szet fejl�d�se ugyanakkor elk�pzelhetetlen formabont�s �s k�s�rletez�s n�lk�l, �s az sem helyes, ha valakit az anyagi felt�telek tartanak t�vol az �nkifejez�st�l. A ny�lt lev�l megfogalmaz�i nem tagadj�k, hogy az int�zm�ny tev�kenys�ge l�tez� ig�nyt k�pvisel, �m a vissza�l�s�kre jogot ad� k�telez� jelleg helyett, a v�laszthat� alternat�v�t tartj�k elfogadhat�nak. OSZK-pult Shuriken - mik�zben a piac bel�p�si korl�tainak t�rv�nyszer�s�geit v�zolja fel - az "�hez� m�v�sz" ethosz�t is megfejti. Eszerint a dj-z�s olyan szakma, amelynek a bel�p�si korl�tja alacsony, nagyj�b�l att�l f�gg, hogy ki mennyit tud beruh�zni felszerel�sre �s lemezekre, illetve, hogy ki mennyit �s hogyan tud tanulni a k�z�ns�gr�l �s a zen�r�l. �gy azt�n r�vid id� alatt tem�rdek szerepl� fog megjelenni a piacon, akik min�l t�bben vannak, ann�l ink�bb lenyomj�k az �rakat. "Aki meg�lhet�sk�nt v�lasztja a m�v�szetet, annak tiszt�ban kell lennie, hogy nagyon kev�s szt�r lehet egy piacon, �ppen ez�rt sokan vannak, akik hobbib�l csin�lj�k, amit szeretnek, amellett, hogy munkahely�k is van. Az �llam nem garant�lhatja, hogy mindenkinek a meg�lhet�st jelentse a szakma, kiv�ve, ha a piac sz�k�t�s�vel kiz�r m�sokat - �m ez m�r egy er�s �llami kult�rpolitikai d�nt�st felt�telez. Nekem szem�lyesen annyi a c�lom, hogy v�gre mi is olyan eur�pai orsz�g legy�nk, ahol nincs sz�ks�g az �llamra az�rt, hogy megmondja, ki mit csin�lhat."

A t�rv�ny vas�kle - a Mahasz-ellen�rz�sek nyom�ban

<< 3/3. oldal

Jeszenszky Zsolt Jogv�d�k �s jogd�jak A szerz�i jog k�pviselet�re, illetve a jogd�jak begy�jt�s�re �s feloszt�s�ra t�bb egyes�let hivatott. �gy a Mahasz a kiad�kat, az Artisjus a szerz�ket, a Filmjus pedig a filmk�sz�t�ket �s -forgalmaz�kat egyes�ti, az EJI �s a Hungart mellett, akik az el�ad� - illetve a vizu�lis m�v�szeket v�dik. A Proart ezen szervezetek sz�vets�gek�nt j�tt l�tre, �s az elszaporodott jogs�rt� felhaszn�l�sok ellen hivatott fell�pni, mi t�bb a felvil�gos�t� kamp�nyok szervez�s�t is mag�ra v�llalta. Az idei jogd�jk�zlem�ny dj-ket �rint� tarif�i: m�solt c�d�: 1600 Ft + �fa, negyed�vi �tal�ny, maximum 25 m�solt c�d�n�l 25 000 Ft + �fa. Negyed�vi �tal�ny vincseszterre (Ipod, laptop is) t�m�r�tett zenei f�jlokn�l (p�ld�ul mp3)45 00 Ft + �fa. Az �ves �tal�ny egy�sszeg� befizet�se (m�rcius 31-ig) negyed�vi jogd�jt�l mentes�t, illetve az adatszolg�ltat�si k�telezetts�g elektronikus form�j� tov�bb�t�sa egy�b kedvezm�nyekre jogos�t. S�t, a Magyar Lemezlovasok Egyes�let�nek (MLE) tagjai tov�bbi kedvezm�nyekre jogosultak. A pap�rok k�r�li hercehurca mellett haz�nk dj-inek a szerz�i joggal is farkasszemet kell n�zni�k, mely szerint a hangfelv�teleket t�bbsz�r�zni (a mag�nc�l� m�solatot kiv�ve) kiz�r�lag a jogtulajdonos enged�ly�vel lehet. A t�rv�ny teh�t nem az eszk�zre, hanem a hangfelv�telre vonatkozik, �gy ha "holnapt�l mondjuk zene fog sz�lni egy poh�r v�zbe bedugott majd kih�zott r�dr�l, akkor ott hangfelv�tel t�bbsz�r�z�s t�rt�nt, �s hi�ba ismeretlen az eszk�z, enged�ly n�lk�l jogs�rt� zen�lni r�la". Jeszenszky Zsolt, a Magyar Hanglemezkiad�k Sz�vets�ge (Mahasz) �s a Proart (Sz�vets�g a Szerz�i Jogok�rt) pr-menedzsere a radik�lisan cs�kken� fogyaszt�s miatt v�szj�sl�nak l�tja a zeneipar helyzet�t, �ppen ez�rt v�li �gy, hogy egyre komolyabban kell venni a szab�lyokat. "Meggy�z�d�sem, hogy az aktu�lis jogd�jk�zlem�ny nagyon felhaszn�l�bar�t politik�t folytat, hiszen m�r �tal�nyd�jat is fizethetnek az �rintettek, nem sz�lva arr�l, hogy eg�szen szeptemberig, a vil�gon egyed�l�ll� m�d�n, Magyarorsz�gon lehetett �rott c�d�r�l j�tszani. �m a fejl�d�s hull�ma m�ra el�rte Angli�t is, ahol az egyszer�s�g elv�n egys�gesen �vi k�tsz�z fontot k�vetelnek a nem eredeti hangfelv�teleket haszn�l�kt�l" - halljuk Jeszenszkyt�l. A f�b�n�s�k, azaz a netkal�zok ut�ni hajsza persze sziszifuszi k�zdelem, mivel a virtu�lis t�r nehezen materializ�lhat�, ellent�tben a piacokkal, a sz�rakoz�helyekkel �s az ott gar�zd�lkod� lemezlovasokkal, akik el�szeretettel n�pszer�s�tik az illeg�lis forr�sokb�l megszerzett zen�ket. A B�ntet�t�rv�nyk�nyv 329-es paragrafus�nak h�la, alapos gyan�, illetve bejelent�s eset�n a rend�rs�gnek k�teless�ge a b�ncselekm�ny nyom�ba eredni, �s ak�r f�ggetlen szak�rt� bevon�sa n�lk�l is int�zkedni. Nem mintha neh�z dolguk lenne, hiszen a jogv�d�k is tudj�k, hogy a "hamis�t�s" a gyakorlat r�sze, �s szinte nincs hely, ami feddhetetlen. "Tudatos�tani szeretn�nk a t�rv�nyeket" - legink�bb a "b�rhol, b�rmikor" jelmondattal, �s a sz�pen gyarapod� precedens�gyekkel, melyek m�r a tulajdonosokat sem hagyhatj�k hidegen. "Az ellen�rz�s alatt nem �ll meg a buli, a rend�r�k kiz�r�lag a nem jogtiszta hangfelv�teleket foglalj�k le, �gy a t�bbir�l gond n�lk�l sz�lhat a zene". Felt�ve, ha van "t�bbi", ugyanis volt m�r p�lda egy ellen�rz�s ut�n tombol� csendre is. Mivel a f�ggetlen szak�rt�k�nt kivonul� Mahaszt m�r az els� akci�k ut�n �sszef�rhetetlens�ggel v�dolt�k, m�ra csak a rend�rs�g kifejezett k�r�s�re csatlakoznak a razzi�hoz, amellett, hogy s�rtettk�nt b�rmikor ott lehetnek, azzal, hogy "ez a hangfelv�tel a mi�nk". De mi van, ha m�gsem az �v�k?... "Kreativit�suk hat�rtalan" - m�ltatja Jeszenszky a honi dj-ket, �m az "aj�nd�kba kaptam", "az eredetir�l m�soltam f�l", "ez a saj�t zen�m" �rvek leperegnek a t�rv�ny �reir�l. Mahasz-matrica, illetve igazol�s n�lk�l (a sz�m�t�g�p merelemez�re, vincseszter�re ez j�r) fabatk�t sem �r a monol�g. A saj�t zen�k, a bar�tok kiadatlan munk�i, tov�bb� a kiad�kt�l k�zvetlen megkapott prom�ci�s m�solatok �s a leg�lis (fizet�s) oldalr�l let�lt�tt zen�k term�szetesen mentes�lnek a jogd�j al�l - csakhogy ezt nem el�g tudni, bizony�tani is kell. �sszegy�jteni, a kiad�t�l igazol�st k�rni, majd felk�ldeni a Mahaszhoz (ak�r elektronikus �ton is), ez a matricaszerz�s szakszer�, m�gis n�pszer�tlen elj�r�sa, a dj-k ugyanis "nem szoktak �lni ezzel a lehet�s�ggel", �s sokuk hasonl�k�pp viszolyog az �rdekv�delmi t�m�r�l�st�l is. Vajon mi van a c�d�t�sk�ban...? Jeszenszky Zsolt azonban - mint a Magyar Lemezlovasok Egyes�let�nek eln�ke - kitart �ll�spontjuk mellett: "T�ny, hogy a szakma k�s�n reag�lt a piac b�v�l�s�re, �s az is, hogy neh�z visszamen�leg koordin�lni, m�gis c�lunk, hogy a dj-z�s �jra hivat�s legyen". Az egyes�let dinamikus koncepci�ban gondolkodik, �s ide�ja, hogy a dj-k a "szakmai kvalifik�lts�g" mellett annyian legyenek, ah�nyan meg tudnak �lni a piacon. "Szeretn�nk, ha a vizsga megk�veteln� a f�l�ves szakmai gyakorlatot is, egy akt�v lemezlovas mellett, mert �gy nemcsak k�pzetts�ge, hivat�studata is lesz a kezd�nek, �s m�r nem fog �ron alul dolgozni." �s akik szeretetb�l, hobbib�l zen�lnek? "Els�rom magam r�gt�n, de vannak t�rv�nyek. Sehol sincs meg�rva, hogy k�telez� diszk�snak lenni, ez�rt az anyagi terhek senkit sem jogos�tanak fel a t�rv�nys�rt�sre, mert akkor m�r meg�lhet�si b�n�z�kr�l besz�l�nk. Ha valaki tehets�ges, legyen annyi m�lt�s�ga, hogy nem megy el olcs�n, �s �szre fogja venni, hogy a hobbija j�l fizet. Megjegyzem, �n is hobbib�l diszk�zom nyaranta, �s csak rockzen�t j�tszom - de azt baromi j�l - m�gis megk�rem az �r�t." Alia Antara